Prófétai üzenet a magyar Eklézsiának

Ti egy család vagytok – Isten Családja. Próféták, tanítók, pásztorok, prófétai szolgálók –, nézzetek a szomszédotokra, és mondjátok neki: „Már nem tudsz visszalépni!” Az, amit most testületileg megtettetek, lehet, hogy korábban már egyénileg megtörtént veletek, de mivel most a múlt hétvégén egy testületi kenetben, testületi felhatalmazásban mozdultatok együtt, ezért most egy nagy áldást hoztatok a nemzetetekre. 

Isten perspektívájáról szeretnék most hozzátok szólni azzal kapcsolatban, hogy mi is az, ami az elmúlt napokban történt, mi az, ami megváltozott Isten szemszögéből nézve? Lehet, hogy néhányan itt ültök, és érzitek belül, hogy „Igen, ez egy fantasztikus esemény volt.” De keressük, próbáljuk megérteni Isten nézőpontját a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. 

Nyáron imádkoztam Istenhez azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tenni a különböző gyülekezetekben a járvány után. Elképesztően sok telefonhívást, Zoom-hívást kapok folyamatosan. Mert a vezetők, a pásztorok akarják tudni, hogy mit mondanak a próféták, hogyan lehet újat építeni a gyülekezetekben. Feltettem Istennek én is ugyanezt a kérdést, és Ő ezt mondta: „Az Én Fiam fogja felépíteni az Ő Gyülekezetét, viszont nektek kell megragadni ezeket a kulcsokat, és ti nyissátok ki az Én Királyságomat, ti nyissátok ki az ajtókat!”

Emeljétek fel a kezeiteket! „Istenem, most felszabadítok egy új kiküldést a Te vezetőidre ebben a nemzetben. Atyám, itt van az ideje annak, hogy vegyük a kulcsokat és kinyissuk a Te Királyságod ajtajait! Mennyei Atyánk, vannak dolgok, amelyek ezideig el voltak zárva. És Istenünk, ugyanúgy, ahogy erőfeszítést igényelt ennek a múlt hétvégi közös ima- és dicsőítés-hétvégének a megvalósítása, tudjuk, hogy ugyanígy erőfeszítést fog igényelni, hogy megragadjuk ezeket a kulcsokat is, amiket ideadsz, hogy kinyissuk mindazt, ami eddig be volt zárva. De Én hozzáférhetővé teszem azt, ami eddig nem volt hozzáférhető, mert találtam olyan embereket, akik nem azt kértétek, hogy áldjam meg a ti kéréseteket, hanem ti hajlandóak vagytok arra, hogy részesei legyetek az Én akaratom megteljesítésének. Mivel az Én akaratomat keresitek, és az Én akaratomat akarjátok megcselekedni, ez Isten áldását hozza a nemzetetekre. Tudnotok kell, hogy pontosan ott vagytok, ahol látni akarlak benneteket.”

„A kulcsok által az ajtók megnyitása a ’többért’ fog történni, mert eddig is tapasztaltatok kegyelmet, de most még több kegyelmet fogtok megnyitni. Mert eddig is tapasztaltatok békességet, de most még nagyobb békességet fogtok megnyitni. Mert megtapasztaltátok az erőt, de most még nagyobb erőt fogtok megnyitni.” 

Isten azt mondja: „Mert az ezek azok a napok, amikor ezeket a kulcsokat használnotok kell. Túlhaladtatok már a második reformáción, amikor azt mondanátok, hogy „ez az én személyes megváltásomról, a személyes áldásomról, a személyes tanítványságomról szól”. Beleérkeztetek a Máté 16. részében kijelentett igazságba. Ti már továbbhaladtatok, és ti most megnyitjátok Magyarország harmadik reformációját – ez pedig már városok és nemzetek reformációjáról szól. Isten Szelleme azt mondja, hogy most nem pusztán azért küldelek, hogy embereket tegyetek tanítványokká, hanem nemzeteket fogtok tanítványokká tenni.” 

Néhány nappal azelőtt, hogy ide repültem, az Úr szólt hozzám és azt mondta: „Mondd meg a magyar nemzetnek, hogy többé nem áll módjukban, hogy semlegesek legyenek!” Ez azt jelenti, hogy amiatt, amire az Úr elhívott benneteket, nem lehettek többé semlegesek. 

És most, Istenünk, szólunk, hogy ami elsőre olyan kellemesnek hangzik, ami olyan bölcsnek és egyesítőnek hangzik, most leleplezzük a hamis identitást, a hamis biztonságérzetet, és kihirdetjük az életetek felett, hogy nektek vezetnetek kell, és mintát kell mutatnotok. És ezt nem tudjátok megtenni egy semleges pozícióból.

A ti imádságaitok hoztak titeket a konfliktusok egy új arénájába, mert meghívtátok az Én Királyságomat erre a földre, a ti nemzetetekre. Ti hívtátok meg ezt az inváziót, éppen ezért biztosan fogjátok tudni kezelni ennek a helyzetnek a szellemi konfliktusait is. 

Az ébredés a személynek, az egyénnek szól, de ez a mostani ’felébredés’ az egy egész nemzetnek. A nemzetetekkel beléptetek egy olyan új szintre, ahol a harmadik reformáció szintje, a nemzetetek ébredése nyílik meg. Most már nem csupán a gyülekezeteitekben láttok csodákat és gyógyulásokat, hanem most már a piacokon, a munkahelyeken, az IKEA-ban is ezt fogjátok tapasztalni – ott fognak történni, ahol éppen vagytok. Ez az Én Eklézsiám demonstrációja lesz. 

Az Eklézsia a maradékból összegyűjtöttek. Az ’ekklészia’ az újszövetségben egy speciálisan választott kifejezés. Ez egy kormányzati és katonai kifejezés volt abban az időben, és nem egy vallásos kifejezés. És tudom, hogy szeretjük a Gyülekezetet, szeretjük a Gyülekezet-Családot, de Isten most azt mondja, hogy „előléptettelek titeket a kormányzásra és a harcra”. 

Emeljétek fel újra a kezeiteket: „Istenünk, felszabadítjuk ezt az új kiküldést! Tudjuk, hogy ők mindig is a Te fiaid és lányaid lesznek, és mindig is képviselni fogják a Te Családodat. De ebből a nemzetből, a magyar eklézsiából most harci kiáltás hangzik, amire azt mondja Isten, hogy „régóta vártam már. A kommunizmus napjai óta vártam, hogy megtaláljátok újra a ti hangotok teljességét, és ez a harci kiáltás zendüljön ki, mert ez jelzi, hogy az Eklézsia itt felkelt – az Én seregem, az Én kormányzásom felkelt ezen a földön. Amikor a választásokért imádkoztatok, magatokért imádkoztatok, mert a kormányzás kulcsait adtam a kezetekbe, a kormányzás palástját helyeztem rátok azért, hogy megnyissatok és bezárjatok.” Urunk Istenünk, most felszabadítjuk ezt az új kiküldést, ezt az új megbízást – amire Te oly régóta vártál –, és ez felszabadítja azt a reménységet és kenetet, hogy Urunk, megkapod ezt a nemzetet, mint a Te örökségedet. Ámen!

Máté 16. részében Jézus beszél Péterhez, miután Péter Krisztusnak nevezi Őt, és azt mondja: „Péter, én ezen a kősziklán fogom felépíteni az Én Eklézsiámat”. Most hozzátok szólok, magyar gyülekezethez! A pontosabb fordítás az, hogy „ezen a kijelentésen fogom felépíteni az Én Eklézsiámat”, és ez az a kijelentésen felépült Eklézsia, amin a pokol kapui sem tudnak erőt venni. Nem léphetünk hátra. Sokkal jobb támadásban lenni, mint védekező módban. Amikor védekező módban vagyunk, akkor mindig úgy érezzük, hogy állandóan harcolnunk kell. Amikor védekező módban vagyunk, akkor túlélünk. Amikor pedig támadásba lendülünk, akkor új területeket foglalunk el. És ez izgalmas. Isten Szelleme azt mondja, hogy „Én azt szeretném, hogy újra izgalmat jelentsen számotokra az, hogy Velem partnerségben együttmunkákodhatsz, hogy Velem együtt építhetsz és elérhetsz egy nemzetet.” 

Mát.16,18 „…a pokol kapui sem vesznek erőt ezen az eklézsián.” 

Máté 16,19 „Neked adom a Menny Királyságának kulcsait; és amit megkötsz a Földön, a Mennyben is kötve lesz; és amit megoldasz a Földön, a Mennyben is oldva lesz.”

Az Úr odaadja a Királyságának kulcsait: amit megköttök, az kötve lesz, amit feloldotok, az oldva lesz. Néhány fordítás azt mondja: „Amit megengedtek, meg lesz engedve, amit megtiltotok, az meg lesz tiltva.” 

Azért jöttem ma közétek, hogy megkérdezzem tőletek: Mi az, amit megengedtek ebben a nemzetben, és mi az, amit megtiltotok ebben a nemzetben? Helye van itt ennek az igazságnak, hogy akinek sokat adtak, attól sokat is várnak el. Ezért ezt kérdezi Isten most tőletek: „Mi az, amit megengedtek, és mi az, amit megtiltotok?” Ez fontos és izgalmas kérdés. Mert tudjuk, hogy mi magunktól, a saját erőnkből nem tudjuk ezeket a dolgokat megtenni. Hasonlóan, mint ahogyan a múlt szombati dicsőítő- és imaalkalmat sem tudtuk volna a saját erőnkből, Isten kegyelme nélkül megvalósítani.

Amikor évekkel ezelőtt Floridában éltünk a három gyermekemmel, ott a hurrikánok normálisnak számítottak. De az, ami éppen akkor érkezőben volt, az kifejezetten szörnyűségesnek számított, ezért az Egyesült Államok kormánya az egész államot evakuálta. De az a gyülekezet, aminek akkor tagja voltam, éppen azelőtt épített fel egy új épületet, és a biztosítás csak 60 mérföld/órás szélig adott fedezetet. És már akkor is több mint 100 mérföld/órás volt a közeledő hurrikán szélereje. Dollármilliók veszhettek volna oda. Ott voltam a három kicsi gyermekkel, és úgy éreztem, hogy Isten azt kéri tőlem, hogy maradjak és ne evakuáljunk. Nem mertem senkinek sem beszélni erről, mert azt gondolhatták volna, hogy én milyen szörnyű és felelőtlen anya vagyok. És akkor úgy is éreztem magamat, de a belsőmben tudtam, hogy nem mehetek. És ahogy odaértem a gyülekezetünkhöz, azt láttam, hogy hat másik család is ugyanúgy hallotta Istentől, hogy odahívja őket a gyülekezeti házhoz. Ahogy közeledett a hurrikán, együtt kimentünk a ház elé és megálltunk, hogy imádkozzunk – és akkor az öböl felé mutattunk.

Tudtuk, hogy nincs felhatalmazásunk minden terület fölött, de azt tudtuk, hogy van felhatalmazásunk a ránk bízott terület fölött. Nektek is van felhatalmazásotok a ti földetek fölött! A tirátok bízott terület a ti nemzetetek!

Ahogy az öböl felé mutattunk, parancsoltunk a hurrikánnak, hogy oszoljon szét, és a szél némuljon el. Parancsoltunk, hogy semmilyen kár ne érje az épületet. Visszatekintve, bárcsak többért imádkoztunk volna! És amikor megérkezett a hurrikán, akkor éppen 120 mérföld/órás volt a szél. A 13 éves fiam ahogy fölugrott a levegőbe, kb. 4 métert vitte hátra a szél. Ott voltunk hat család a gyermekeinkkel és parancsoltunk a hurrikánnak. A hurrikán pedig kettévált, egyik fele elment az egyik irányba, a másik fele pedig elment a másik irányba, a gyülekezeti épületünket pedig kikerülte. Nagyon sok hatalmas, magas fenyőfa volt azon a területen, a hurrikán pedig fogpiszkálóként dobálta szét őket. Viszont a gyülekezeti ingatlanunkban semmilyen kár sem esett. Egyetlen törmelék-darab sem érte a házat, sem a területünket, még a máshol viharos eső sem okozott nálunk károkat. Aztán pedig hála Istennek eljött a reggel.

Azért mondtam el ezt most nektek, mert nem tudjátok még, mihez lesz majd szükségetek ezekre a kulcsokra. De készen kell állnotok, hogy használjátok. Isten keresi azokat, akik odaadják Neki az ajándékaikat, felkenetésüket a nemzetükért. Nem fogja ezt mindenki megtenni. De az az érzésem, hogy akik itt vagytok ma este, ti mindannyian azok közé tartoztok, akik odaszánják magukat. Néhányan mások azt keresik, mit profitálhatnak a szolgálatból, de ez nem sokat fog jelenteni ebben az országban már.

Az Úr azt mondja, hogy egy friss identitást bocsát ki az Ő népének szellemi vezetőire ebben a nemzetben. Isten azt mondja most nektek, hogy „úgy lesztek ismeretesek, mint a kulcsok hordozói. És többé nem nézel jobb és bal felé, hogy ki fogja más megtenni, mert te fogod érezni ezeknek a kulcsoknak a súlyát és terhét a kezeidben. És nem lesz többé félénkség rajtad, mert új bátorságot és vakmerőséget bocsátok ki, és úgy fogtok előre törni, mint Józsué, és látni fogjátok, ahogy Én készítek előttetek utat. Isten Szelleme azt kérem, hogy azt áldd meg, amit Én cselekszek, és nem fordítva.

És hallottam, ahogy Isten Szelleme azt mondja: „Ez nagy felelősség”. De azt is mondja, hogy „ez nagy kiváltság.” Isten jóindulatának kulcsa mindent megváltoztat. Ez ragályos és fertőző lesz, bár nem lesznek sokan, akik felkelnek és kulcshordozók lesznek ebben a nemzetben. 

„Nem mondtam-e – azt mondja az Úr –, hogy a kicsi szarv felemelkedik és harcolni akar majd ez ellen a nemzet ellen – addig, amíg a nagykorú fel nem kelt és ítéletet nem mondott a szentek érdekében. És azután az Embernek Fia felkelt, és Neki adatott a győzelem. Ebben a nemzetben most ebben a szakaszban vagytok. És ezért kérdezi tőled Isten: „Na akkor, mit fogsz megtiltani és mit fogsz megengedni? Mit fogsz bezárni és mit fogsz kinyitni? Mert odaadtam nektek ezt a nemzetet, mondja az Úr. Melyik nemzetet fogod építeni?”

Mennyei Atyánk, Istenünk, imádkozom, hogy most az építőmesterek kenete jöjjön mindannyiunkra, hogy lássuk azt, amit Te vágysz, és mint valódi úttörők, látni akarjuk azt felépülni. 

Az Úr azt mondja, hogy „nem számít, mi az elhívásod, mert többé nem lehetsz távol az aratástól. A tanítók is aratni fognak, nem csak az evangélisták. A pásztorok is aratni fognak, a szentek is aratni fognak, mert azt mondja Isten Szelleme, hogy egy lendületet hozok létre, ami sokakat magával ragad. És ahogy Ádámnak és Évának parancsoltam, hogy szaporodjatok és sokszorozódjatok – látod, hogy az aratás kész, de a munkás kevés. Legyél bár próféta vagy apostol, tanító vagy pásztor, benne kell legyél az aratásban. Sokszorozódjon meg az aratók kenete közöttetek. 

Azt mondja az Úr, hogy ez a nemzet egy valódi fordulóponton van. Egy új dicsőség-pályára váltottatok át. És Én megígértem, hogy az Én dicsőségem be fogja tölteni ezt a földet éppúgy, mint ahogyan a vizek beborítják a tengert. Volt olyan időszak, amikor az Ottomán Birodalom lepett el itt mindent; volt, amikor a kommunizmus foglalta el ezt a nemzetet. De most az Én dicsőségemnek az ideje jött el, hogy beborítsa a ti nemzeteteket. 

NPM Meeting, Margitsziget, 2022. április 08. péntek