Bodó Csaba: Életed gyümölcse

Amikor gondolkoztam, imádkoztam, hogy mi az az üzenet, amit hozzak elétek, csak egy címet kaptam: „Életed gyümölcse”. Ez van bennem, hogy ezzel szolgáljak most közöttetek. Aztán ahogy leültem, rájöttem, hogy én semmilyen új dolgot nem fogok nektek mondani, hanem azt érzem, hogy ez inkább egy ’emlékeztetőoltás’ lesz arról, amit egyébként is tudtok. Amikor erről gondolkodtam, megkönnyebbült a szívem, amikor eszembe jutott, amit Péter apostolnál olvastam: „Mindig akarlak titeket emlékeztetni. Amíg ebben a porsátorban vagyok, nem szűnök meg emlékeztetni titeket.” (2.Pét.1,12-13)

1.) Az első kérdés az, hogy mit is értünk azalatt, hogy mi az életünk gyümölcse? 

Nagypapaként kapásból mondom, hogy milyen csodálatos gyümölcs az ember életében a gyermekei, vagy bár nem közvetlenül, de az unokái is – mert úgy érzi az ember, hogy ők is belőlünk származnak, hozzánk tartoznak; és persze belőlük nekünk már csak a mosoly marad, és a hab. A pelenka az már a szülőké. 

Vagy eszünkbe jut azonnal hívőként, amit a Biblia mond a Szent Szellem gyümölcséről, és hogy milyen fontos megteremni ezt a gyümölcsöt: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, jóság, szívesség, hűség, szelídség, önuralom. 

Pár évvel ezelőtt a Mennyei Atya megállított, és azt mondta: „Na, Csabi, most az önuralomról, az önmegtartóztatásról fogunk tanulni…” Most nem is mesélem el, hány kilót fogytam akkor, de nagyon meg kellett tanulnom, hogy a testet hova tegyem. És most, hogy újból böjtölünk, megint előjön, hogy mennyire-mennyire …ütést kell adnunk a testnek. És ez is egyfajta gyümölcs, hogy ezt megteremhetjük. 

Vagy ott vannak az eredményeink, a kudarcok, a sikerek, bukások; a felállások és utána a tovább menések – ez is milyen csodálatos, hogy saját életünkben vannak ilyen gyümölcsök. 

Vagy például ott van az – és az is nagyon fontos –, amikor hatással vagyunk másokra, tehát az életünknek van egy kisugárzása, a cselekedeteink, a szavaink, amelyek a kapcsolatainkban jelenik meg. És talán ezért is tartom nagyon-nagyon fontosnak és nagyon jónak a 3 hetes ima-böjtnek ezt a témaválasztását, amit az Úr így elénk helyezett, hogy „a hálóért imádkozzunk, a kapcsolatokért, a kapcsolatrendszerünkért”. Mindazért, ami személyesen a mi szívünk és Isten szíve között bármilyen akadályként van; ami a házasságokban, a családokban van, a gyülekezetben van, vagy a vezetők között van. 

Engem nagyon megfogott az, hogy mennyire fontosak a szavaink és a tetteinknek a következménye, mert az is az életünknek gyümölcse, hogy milyen szavakat használunk, milyen tetteink vannak: az kisugárzik, az láthatóvá válik, azt „eszik”, azt fogyasztják, hatással vagyunk másokra. 

Hogy lássátok, mennyire nem idegen a Bibliától, hogy az életünknek van gyümölcse, néhány bibliaverset felolvasok. Nagyon-nagyon kedves részek. Nagyon szeretem, amikor Bibliát olvasunk fel, és látom, ti is szeretitek, hiszen jó volt azzal kezdeni az istentiszteletet, hogy Isten Beszéde ki van hirdetve és azt együtt megvalljuk.

Zsoltár 1,1-3 „Boldog ember az, aki az Úr törvényében gyönyörködik, és az Ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, mely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a levele, és minden munkájában eredményes lesz.”

Tehát ilyen gyümölcstermésről, ilyen gyümölcsökről beszélünk.

Példabeszédek 1,30 „Nem törődnek tanácsommal, megvetették minden feddésemet. Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és tanácsukkal laknak jól.” 

Igaz, hogy ez negatív oldalról közelíti meg ezt a gyümölcstermés kérdését, hogy a tetteinknek van gyümölcse. Ez is mutatja azt, hogy ez az életünk gyümölcse egy nagyon fontos kérdés.

Példabeszédek 12,12 „…de az igaznak gyökere gyümölcsöt terem.”

Példabeszédek 12,14 „Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza.”

Példabeszédek 18,21 „Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.”

Tehát akár akarjuk, akár nem, mindegyikőnk életének van valamilyen gyümölcse. Miért van a szívemben, hogy akik hitben járunk, és akik itt vagyunk, tulajdonképpen nem újat mondva, hanem megerősítve a már hallottakat, mégis ezt a témát hozom? Ennek 3 oka van: 

Az egyik, amit Adrian Plass írt (most a családban ez a könyv megint körbejár, és nagyokat kacagva mondják a gyerekeink, hogy milyen poénos igazságok vannak benne…). Például: „Nagyon jó keresztény lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet.”

Tehát azért fontos a gyümölcsökről beszélni, mert a kapcsolatainkban jelentkezik, hogy kinek milyen gyümölcse van. És ahogy elmondtátok, nem lehet elrejtőznünk, hanem oda kell lépnünk és állnunk egymás mellé. Egymás mellett élünk, és itt nem mindegy, milyen gyümölcsöket veszünk elő, mivel ’etetjük’ a másikat, mert néha… Ha engem ismernétek, és hogyan érintett másokat, amikor ettek a gyümölcsömből, amikor beleharaptak… 

A legkisebb lányunknak, amikor először adtunk citromot, mert csuklott. Az volt leírva a könyvben, hogy csuklás esetén citromot kell csepegtetni a szájába. Soha többet nem tettük, és nem teszem, mert ha láttátok volna, amikor a citrom belecseppent a kicsi szájába, ott nem, hogy csuklás nem volt: levegőt sem vett percekig, úgyhogy küzdöttünk az életéért. Hasonló, amikor valaki eszik az életünk gyümölcséből, és csak azt látod, hogy így elfacsarodik az arca. Jaj, sokszor milyen gyümölcsöm is van; mi az, ami belőlem – a szavaim, a tetteim – egy másik személyt megérint, amit meg kell ennie, merthogy ’ez van’.

2.) A másik, az a magára hagyott kert…

Én nem vagyok egy nagy kertész; sőt, egyáltalán nem vagyok kertész; sőt, nem is szeretek kertészkedni (amit én szeretek, hogy nálunk otthon a föld a cserépben van). De közben meg van egy kis kertünk, amit viszont kezelni, művelni kellene, de sajnos… Miért néz úgy ki a kertünk? Ha nem foglalkozunk a kerttel, tudjátok, mi fog kinőni belőle? Kizárólag gaz. Ezért én már azt csinálom, hogy a gazt nyírom le, és ’gyönyörűen zöldell’ a kert – nem mondom el senkinek, hogy az nem fű, hanem gaz, és kéthetente lenyírom, nehogy rájöjjenek. 

De a szellemi és lelki életünkben ez nagyon rossz hozzáállás, mert nem így kell a kerttel foglalkozni. A kertünkkel foglalkoznunk kell azért, hogy ami belekerül, az ehető gyümölcs legyen, az olyan legyen, ami másoknak édes, kedves; ami nem gaz, ami nem gyom, nem kidobásra való. Ez fontos, mert talán a házasságokról van szó. 

Meggyőződésem, hogy a házasság is egy olyan kert, amivel állandóan foglalkoznunk kell. Az, hogy egyszer kimondtuk egymásnak az igent, és „majd, ha megváltozik, akkor szólok”, nem így működik! Hanem minden nap foglalkoznunk kell azzal a kerttel, meg a házasságommal. Építeni, felásni, gondozni, azért, hogy jó gyümölcsei legyenek. 

A kapcsolatainknak van egy természetes hanyatlása. Minden kapcsolatnak van egy természetes hanyatlása azért, mert itt élünk a Földön, és itt ez a fajta kihívás van. Amíg itt élünk, addig ez meglesz, ezért kell ez ellen munkálkodnunk.

Örültem, hogy szóba jött Frank Peretti „Ez élet sötétsége” c. könyve, mert a harmadik terület, amikor az életünk gyümölcseiről van szó, akkor nemcsak gaz és gyom nő fel, hanem:

3.) A harmadik, amire figyelnünk kell, hogy jönnek a kártevők. 

Ezt beazonosítanám és pontosítanám azzal, hogy van szellemi ellenszél, ami azon dolgozik, hogy te ne legyél gyümölcstermő. Mindent megtesz a sátán azért, hogy vagy ne legyenek gyümölcseid, vagy ha van is, akkor az csökevényes legyen, és ha el is kezd pirosodni, akkor legalább nyolc kukac legyen benne, és aki beleharap, az gyorsan eldobja. Pedig jónak indult. 

És úgy hiszem, ez is egy olyan terület, amivel foglalkoznunk kell, és ezt a három témát szeretném ma érinteni. Előre venném ezt az utolsót, amikoris a sátáni erők azon dolgoznak, hogy a gyümölcseink ne nőjenek meg. Hogy a kapcsolatainkban ne is vegyük észre, hogy milyen lehetőségek vannak. Most pont azon gondolkozom, miközben beszélek, hogy a sátán nem tudja támadni Katust, mert ő Isten szent asszonya, imádkozik, minden reggel ’glóriával’ le van suvickolva. Tegyük fel, engem sem tud támadni, annyira szent vagyok már, hogy ’le sem ér a lábam a földig’. Tulajdonképpen Krisztusban ilyen szentek vagyunk mindannyian, egyenként. Ezért az ördög azt csinálja, hogy nem a személyeket támadja, hanem közöttük a kapcsolatot. Azt a gyümölcsözést, azokat a lehetőségeket, ami kinő, amivel egymás felé fordulunk, amit adunk, kapunk egymástól. Van egy bibliavers a 2 Korintus 11-ben: 

2.Korintus 11,3 „Félek azonban, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől.”

Tehát a sátánnak van egy olyan munkája, amivel meg akarja fertőzni az életünket, azt akarja, hogy ne gyümölcsözzünk, ne legyen az az eredménye az életünknek, amire a Mennyei Atya elhívott minket. Ahogy imádkoztam és gondolkoztam ezekről, elkezdtem csak így spontán, ahogy eszembe jutott, felírni pár dolgot, hogy mik is azok az akadályok, amiket a gyümölcsözésünk útjába odahelyez a sátán? Persze, azt gondoljuk, „hogyan teheti ezt meg?” Elmondom, hogy a sátán nem egy úriember. Nem fairplay alapján játszik, és nem mondja azt, hogy „ha te hívő lettél és bemerítkeztél, hát akkor sajnos le kell rólad mondjak. Hát, akkor elengedem ezt a dolgot.” 

Tudd meg, hogy a gonosz ott, ahol csak tud, szeretne a Mennyei Atyának keresztbe tenni. És mivel a Mennyben nem tud, próbál itt a Földön betenni azok felé, akik szeretik Őt, akik az övéi, és akik támadhatóak. Nem riasztásként mondom, hanem azért, hogy nyíljon ki a szemünk arra, ha gyümölcsöket akarunk teremni, akkor konfrontálnunk kell a sátánnal, mert ő azon dolgozik, hogy elfojtsa az Isten Beszédét bennünk, elfojtsa annak az eredményét, vagyis azt, hogy mi gyümölcsözőek lehetünk. 

Most átnézünk néhány dolgot, amivel a sátán el akarja érni, hogy a gyümölcstermésünket megakadályozza, megfojtsa, és sajnos sokaknál ez hatásos is. A sátán eszközei:

• Hazugság, megtévesztés

Amikor a rosszra azt mondja, hogy jó, és a jóra azt mondja, hogy rossz. Nem megyünk jobban ezekbe bele, de vegyétek észre, vagy majd gondolkozzatok el ezen, hogy a mai világban mennyi hazugság és mennyi megtévesztés van. Mennyiszer találkozunk azzal, amikor a sátán azt mondja egy jó dologra, hogy az rossz, és azt mondja egy rossz dologra – amire Isten azt mondja, hogy rossz, a sátán pedig azt –, hogy jó. Mennyi dolog van, amiben szeretne beetetni minket (nem csak a nem hívőket, hanem minket, keresztényeket is), hogy megvezessen ezekkel a hazugságokkal. 

• Hamisítás

Amikor valami majdnem olyan, mint az igazi, de mégsem az. Sajnos nagyon könnyen beeszi az ember, amikor valami ’olyannak látszik’. Múltkor egy gyerekfoglalkozásra akartam ’mintapénzt’, játékpénzt csinálni. Meglepett, de nagyon tetszett, hogy a nyomtatómon nem tudtam beszkennelni a tízezrest meg a húszezrest, mert szoftverileg le van tiltva. Nem tudom, milyen kódok vannak rajta, de nem engedi, hogy lefénymásoljam a pénzt. Nyilván azért, mert az emberek másolják, és próbálják hamisítani az igazit. A sátán ezt nagyon nagy élvezettel teszi, mi pedig amikor nem tudjuk, hogy milyen az igazi, akkor sajnos óhatatlanul beesszük a hamisat. És azért hív a Mennyei Atya magához újból és újból, és azért mondja az Úr Jézus, hogy „Én vagyok az Igazság, Én vagyok a Valóság, Én vagyok az Igazi”, mert amikor megismerjük az ’igazit’ – nemcsak a gyümölcsözéssel, hanem bármilyen dologgal kapcsolatosan –, amikor tudjuk, hogy Ő kicsoda, hogy mit mond; amikor tudod, hogy Jézussal beszélgetsz, és utána találkozol bárki mással, és azt mondja, hogy „Van egy üzenetem a számodra…”, viszont az teljesen mást mond, akkor ott gáz van. 

Évekkel ezelőtt odajött hozzám külföldön egy hölgy – annak az országnak a lakosa, aki nem is beszélt magyarul, hanem egy magyar pásztort kért meg, hogy fordítson nekem –, és mondott nekem egy prófai üzenetet. Ha nem ismerném a Mennyei Atyát, nem tudnám, hogy ki az én Uram, ki az Úr Jézus, aki annyira szeret engem, és milyen ígéreteim vannak Tőle, akkor egy olyan ’prófécia’ miatt dobtam volna egy hátast – ha nem lettem volna az ’istenfiúságom’ tudatában. Olyan negatív, halállal teli próféciát – inkább azt mondom, hogy átkot – nekem még hitetlen sem mondott káromkodva sem, nemhogy hívő ember prófétai üzenetként. Nem tudom, ki volt, de megáldottam. Viszont ami nagyon fontos, hogy mindazt, amit kimondott, az Ézsaiás 54. része alapján megkötöztem és kárhoztattam. Van ott egy olyan bibliavers, hogy:

Ézsa.54,17 „…minden nyelvet, amely ellened perbe száll, kárhoztatsz, mert ez az Úr szolgáinak az öröksége és az ő igazságuk…”. Tehát én ott konkrétan megálltam, és azt mondtam, hogy „hoppá, ez nem stimmel, amit ez az ember mondott rólam, ez nem vág egybe azzal, amit az én Uram mondott nekem, ami szólt a szívembe, amit meg is erősített az Ő írott Szavával, ezért én ezt a prófétai kijelentést nem csupán félreteszem, merthogy nem értem, hanem ezt a prófétai szót nagyon-nagyon messze eldobom magamtól azzal a hatalommal, amit Jézus nekem adott, hogy ez a beszéd ne tudjon működni az életemben – mert egyébként működhetett volna”. 

Azért mondom ezt, mert vannak ’becsomagolt’ dolgok, ami úgy néz ki, mintha jó lenne – például mintha egy prófécia, egy bátorítás, egy megerősítés lenne („Hadd mondjak neked valamit, drága testvérem…”), és elképzelhető, hogy mégis hamisítvány. Nyilvánvaló, hogy a sátán persze direktben is ontja ezt ránk például a Facebookon, meg mindenféle más közösségi médiacsatornán keresztül önti ránk. Most csak azokról a nehezebben észrevehető megtévesztő dolgokról beszélek, amelyekkel mi hívők találkozunk.

• Vádlás

A vádlásra sokszor érzékenyek vagyunk, ha mástól jön. Hadd álljak meg egy picit. Van viszont egy olyan vádlás, ami nem másoktól jön – persze ilyen is van, még a gyülekezetekben is, nálunk is van; tudom, érzékelem, hallom és dolgozok ellene, és sajnos én is sokszor vagyok így mások felé, hogy első reagálásra egy vádlás jön fel bennem: „Igen, drága tesó? Te meg akkor…” és már válaszolok is valamilyen vádlással. Én saras vagyok ebben. Igen, hadd tegyem hozzá, hogy amiről most beszélek, ez elsősorban rólam szól, nekem szól. 

Amikor vádlásról van szó, nem csak arról beszélek, amikor testvér testvér ellen mond valamit jó vagy rossz akaratból, sértettségből, vagy bármiből. A sátánnak van egy olyan munkája, hogy a vádlásait beledobálja messziről ide, a fejembe, a gondolataim közé.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én észrevettem, hogy vannak olyan gondolatok a fejemben, amik nem tőlem vannak, hanem egyszerűen csak bekerültek ide, és nagyon-nagyon fontos mindig szűrnöm, fésülnöm a gondolataimat, mert a sátán valahogy meg tudja azt tenni, hogy valamilyen nyíllal – hiszen nyilván nem jön oda, nem foglalja el az életemet, nem vagyunk megszállottak, nem vagyunk démonizáltak –, de valahogy fogja az ő gondolatait, becélozza és belelövi az elménkbe. És én úgy tudom néha vádolni magamat, hogy el sem tudom mondani. Sőt, a lelkiismeretem még néha rá is tesz egy lapáttal. Igen, az ördög keresi és megtalálja a gyenge pontokat.

Azért mondom mindezt el, mert a Mennyei Atya nem vádol. Ő szól, szeretettel jelez, és érdekes, hogy ilyenkor az óemberünk, a testi természetünk lehet, hogy vádlásnak veszi ezt, meg ilyenkor a sátán is azt mondja, hogy ez vádlás, de a Mennyei Atya soha nem vádol. Ő tele van szeretettel, és kiigazít. Ő nagyon nagy szeretettel rámutat konkrétan arra a dologra, ami az életemben van hiba, ami fáj. Belenyúl és az fájdalmas. De Ő belenyúl és foglalkozik vele, belenyúl és gyógyít. Viszont egy dolgot nem tesz, a Mennyei Atya soha nem vádol. Nem vádlóként foglalkozik a megszentelődésünkkel. Tehát jó ezt is látnunk, hogy mindez szintén a sátán egyik munkája, amire oda kell figyelnünk. 

• Hígítás

Amikor az igazságba belekever hazugságot. Ez is hasonló a hamisításhoz, de mégsem ugyanaz. Képzeljétek el, valaki ad neked egy pohár vizet, és azt mondja, hogy „Ja, bocs… Ez tényleg egy pohár tiszta víz, de valahogy 1-1,5% cián belekerült.” Nem tudom, ki az, aki ezután szívesen megissza. Pedig csak egy pici méreg van benne az egészhez képest! És annyira eladja magát. Mert egyébként az igazság az ott van benne: a víz az víz, az az igaz dolog! És én egyébként most nem a vízről beszélek, hanem bármiről, amit igaznak látunk, és van benne igazság, és igaznak is tartjuk, és meg vagyunk győződve arról, hogy igazság. Sokszor ezzel az igazsággal eteti meg velünk a mérget az ellenség.

Nagyon kell figyelnünk a Szent Szellemre, ismernünk kell az Urat, hogy meg tudjuk különböztetni, hol van a különbség az igazság és a méreg között, az igazság és a hazugság között. Mi az, ami esetleg bele van keverve, mert ezekben az utolsó napokban a sátánnak ez a fajta munkája még inkább felerősödik. Tehát a gonosz dolgozik azon, hogy elveszítsük a hitünket – és erre mondja Jézus, hogy „amikor visszajövök, találok-e hitet?”. Azt is mondja az utolsó időkről Jézus, hogy valami nagyon meg fog hidegülni, a szeretet. Szerintem azért fog a szeretet annyira meghidegülni, mert elkezdünk úgy járni az igazságban, hogy elfelejtjük, a szeretet mennyire fontos. Szeretet nélkül pedig az igazság nagyon kegyetlen dolog tud lenni. 

Sok hívő életében látom ezt. Én is észrevettem magamon, amikor csak az igazságot mondom ki, és csak az igazságról beszélek úgy, hogy nincs bennem szeretet afelé a személy felé, és csak az igazságot látom, abból semmilyen jó nem származik. Semmi. Hiába mondom az igazságot, hiába van ’igazam’. Ha nem tökéletes az az innivaló, amiben kell a szeretet és kell az igazság, de van valami méreg benne, ami már esetleg belőlem van – például a saját ambícióm, az igazság iránti olyan ragaszkodásom, amiben inkább már az én büszkeségem van („márpedig az az igazság…”), az nagyon félreviszi a dolgokat.

• Szétdobálás

A gonosz másik ilyen munkája a ’diabolosz’ nevéből is tudható. Vagyis, amikor szétdobál valakiket vagy valamit; ahol rend van, azt a rendet szétszedi, és szétdobálja.

• Eltérítés

Amikor a figyelmünket, a fókuszunkat másfelé akarja húzni a sátán – ez is egy ördögi munka, és megakadályozza a gyümölcstermést.

• Elválasztás

Amikor a sátán akár érzelmi vagy lelki kapcsolatokon keresztül, vagy fizikai dolgokon keresztül elválaszt minket egymástól, vagy Istentől.

Ezek az sátánnak mind olyan munkái, amelyekkel a gyümölcsözést meg akarja és sajnos sok esetben meg is tudja akadályozni. Természetesen van több is, de ezek voltak nagyon erősen most számotokra a szívemben. Nagyon érdekes, hogy ezek közül a legtöbb a gondolatok szintjén jelenik meg. A sátánnak van egy olyan munkája, hogy belekeveri a gondolataink közé azt, amivel vádol, azt, amit esetleg értelmezni akarok, amit helyesen akarok látni, ami éppen történik; és keresem, hogyan reagáljak valamire, hogyan beszéljek erről, hogyan cselekedjek. Az, hogy mit mondasz, a gondolataid között valahol ott van, és a gondolataid között fogalmazódik meg. Ezért nagyon fontos, hogy értsük meg, érzékeljük és lássuk meg, hogy ezekről a területekről ki kell szorítanunk a sátánt és az ő minden gonosz gondolatát.

2.Korintus 10,3-5 „Mert noha testben élünk, de nem test szerint viaskodunk. (4) Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; (5) Lerontva okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjen a Krisztusnak;”

A gondolatok szintjén van egy hatalmas meccs, egy akkora háború, ami nem kívül, nem körülötted zajlik; hanem ez benned zajlik. És az, hogy milyen gyümölcseink lesznek, az nem kívülről lesz ránk aggatva. Erre a gyönyörű szép fenyőre, amik rá vannak akasztva, azok nem a gyümölcsei, ezek csak rá vannak díszként aggatva. Isten úgy teremtett minket, hogy minden, ami fontos, az belülről jön elő, az belülről származik. Minden. Isten dicsősége az nem kívülről jön csak ránk, hanem az Isten jelenlétéből kiárad, és világítóvá tesz téged. A te cselekedeteidnek gyümölcsei, szavaidnak gyümölcsei azok nem kívülről történnek veled valahogyan, hanem az mind belőled jön ki. És a gyümölcstermés egyik nagyon fontos része az, hogy mi van a te gondolataid között, mi van a te gondolataidban. És ezért mondja azt Pál apostol, hogy egy háború van, egy harc dúl körülöttünk, bennünk, de Istennek vannak ehhez megfelelő szellemi fegyverei, amelyek viszont nem testiek. 

Gyakran észrevettem, hogy én hamar ’lemegyek’ testi szintre, amikor valamilyen megoldandó dolog van. Éppen a héten történt velem sajnos, amikor egy testvérnő elmondta, hogy milyen igazságtalan dolog történt vele a munkahelyén, és én olyan mérges lettem, úgy kiakadtam arra a személyre, akiről beszélt, hogy hirtelen sajnos azt mondtam: „Ilyen vad barom!...” Persze utána egyből ráeszméltem, hogy milyen szellem lakik bennem. Ki vagyok én?! Szégyelltem magam. Utána elnézést kellett kérnem a testvérnőtől az indulatomért, a kifejezésért, hogy én annyire testi szinten kezdtem azt az ügyet látni, és reagálni rá. Nagyon elszégyelltem magam, utána gyorsan rendeztem is a dolgot.

Efézus 6,11-12 „Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.” 

A sátán nem úriember. Nem mondott le rólunk. Azt mondja a Biblia, hogy az ördög nem oroszlán, hanem csak olyan ’mint az oroszlán’ (1.Pét.5,8 „…vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, és keresi, kit nyeljen el”). „Olyan, mint” – itt megint a hamisítást látjuk. És mint az oroszlán, jár körbe azt lesve, hogy kit nyeljen el. De tudnunk kell minden helyzetben, hogy „nem vér és test ellen van tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak.”

Nagyon jó és igen hasznos az „Ez élet sötétsége” című könyv (Frank E. Peretti), mert erre nagyon érthetően rávilágít. És amikor meglepődsz egy reakciódon, saját magadon – ahogyan én is meglepődtem a „vad barmon” –, akkor azt gondolom, hogy olyankor húzódjunk egy kicsit félre. Olyankor jön az az idő, amikor elbújhatunk, amikor nem kell előre mennünk, hanem visszahúzódunk abba a csendességbe, ahol Isten vár minket. Ilyenkor a ’csendeskamrádban’ kicsit beszélgess az Úrral, és kérdezd meg Tőle: „Uram, mi is történik most? Mi az én gyümölcsöm, mi az én szavaimnak, tetteimnek a gyümölcse?” És amikor ott, a csendességben meghallod az Ő hangját, meghallod, hogy Ő mit gondol arról a helyzetről, akkor már ki tudsz úgy jönni belőle, hogy egész máshogy kezeled azt a helyzetet. Ezért időnként csekkoltassuk le magunkat az Úrral, hogy hol is tartunk a gyümölcstermés kezdeti, ’embrió-szakaszában’; hogy mi is van bennünk? Azért, hogy ne teremjünk férges gyümölcsöket.

Lelki szintű akadályok a gyümölcsözés előtt

A másik terület, amiről beszéltem, az a lelki rész, amikor gondozni kell a kertet. Ha nem gondozzuk, akkor felnő benne a gaz és a gyom. Nincs olyan ember a földön, akinek ne lennének, akinek nincsenek sérülései – akár a születéstől fogva. Ahogy jöttünk ide Katussal, beszélgettünk a kocsiban az unokákról, hogy mennyire hálásak vagyunk a Mennyei Atyának, hogy amin a generációk átmennek – háborúk, nyomorúságok, stb. –, mennyire megfacsarják egy-egy generáció életét azok a sérülések, amelyek körbeveszik, amelyekkel találkozik. És mindezek között milyen nagy áldás, amikor a mi gyerekeinket már úgy tudjuk felnevelni, hogy legalább nagyjából tudjuk, hogy mi az, amit máshogyan szeretnénk a nevelésükben. A szüleim nagyon jól neveltek, de mégis érzem, hogy vannak dolgok, amelyekben nekünk más a felelősségünk. És annyira jó látni, amikor az ember látja a saját gyerekét és az unokáját, hogy milyen jól csinálják. Jobban csinálják, mint mi! Mégis azt mondom, hogy sebekkel, nyomorúságokkal, sérülésekkel élünk. 

Sok helyzetben azt vettem észre, amikor a gyümölcsöket megnézzük – amikor mondok valamit, teszek valamit, akkor bizony ezekből a kapott, átélt sérülésekből és sebekből jönnek elő a gyümölcsök, amik az én életemnek gyümölcsei, amivel hatok másokra, amit másoknak meg kell megenniük, mert ezt kapják tőlem. Ezek az én tetteimnek és szavaimnak a gyümölcsei.

Olvasok most egy érdekes könyvet, a címe: „Öröklött sorsok”. Egy pszichológus hölgy írta Orvos-Tóth Noémi. Vagy talán emlékeztek Carol Ryff-re, ő egy keresztény agykutató. Érdekes, amikor felfedeznek valami olyat az ember – lelki-pszichikai vagy fizikai – működésében, ami a Bibliában benne van, és felfedezik, amit mi a Biblia alapján igyekszünk jól csinálni. 

Ilyen terület például a test és a lélek közötti kapcsolódások és összefüggések… Olvastam, hogy a hormonok is üzeneteket szállítanak a test és a lélek között. Amikor a léleknek van valamilyen sérülése, például megbántódik, jön a harag, dühös vagy stresszes lesz, akkor az ennek megfelelő hormonok elkezdenek termelődni, és viszik az üzenetet szét a testben. Vagy ha valami jó dolog ér, például a feleségem rám néz nagyon kedvesen és kapok tőle egy ölelést, máris elkezd másfajta hormon termelődni bennem. A lényeg, hogy a hormonok is hordoznak üzenetet. Amikor pedig sérülések vannak – és az Örökölt sorsok c. könyv azt írja, hogy a generációk között van olyan információátvitel, hogy például nem is tudja egy első generáció után következő negyedik generáció, milyen nehézségei voltak az ükapjának vagy a dédszülőknek, és mégis azok a problémák, szimptómák, viselkedési zavarok megjelenhetnek az ő életükben. Mindez úgy, hogy nem is tudnak arról, nem is beszéltek arról a családban, ami a dédszülőket érte. 

Például gondoljatok a holokausztra. Rengeteg ilyen történetről olvashatunk, hogy unokák, ükunokák életében jön vissza mindannak a nyomorúsága, amit a dédszülők átéltek a második világháborúban vagy a holokauszt alatt. Ez a könyv leírja, ezt a kutatási területet epigenetikának hívják, amikor ezek a gének információkat adnak át, és ott vannak ezek az ’üzenetek’ a második vagy harmadik generációban. És a leszármazottak gyakran azért viselkednek úgy, mert az előttük levő generációknak ez az életük, a cselekedeteik, szavaiknak a gyümölcse, és ott vannak a ’sérülések’ az életükben. Mi bibliai fogalmakat használva ezekről, mint generációs átkokról beszélünk. Például ott van a kijelentés a Bibliában: „Az apák ették az egrest, és a fiak foga vásott el bele” (Jer.31,29). Vagyis a Biblia erről is ad kijelentést.

Hogy milyen gyümölcseink vannak – Kell foglalkoznunk a témában a lelki dolgokkal? Nagyon is kell foglalkoznunk a lelki dolgokkal! Ezen ’gyűrődtem’ magamban, miközben készültem és jöttünk ide hozzátok. Hiszen ott van az a bibliavers: „A régiek elmúltak, és íme újjá lett minden” (2.Kor.5,17). Akkor ez most hogyan is van?! 

Lehet, hogy amiatt is van ez, mert a testünk nem változott meg. Újjászülettünk, de vajon valaki kapott egy új testet azzal, hogy újjászületett? Nem – legalábbis legtöbbször nem. És a testben ott vannak mindezek a működési mechanizmusok. A lelkünk az újjászületéskor megváltozott? Folyamatban van. Hát akkor mi született újjá? A szellemünk! Az teljesen új lett! Élettel teli. És Isten is azt szeretné, hogy az újjászületett szellemünk legyen az úr az életünkben, azért, hogy Krisztus uralmát megélje a lelkünk és a testünk is. Hogy a szellemünk az Úr Szellemével együtt uralkodjon az életünkben a lelkünk és a testünk fölött is. 

Meg van írva, hogy „aki Istenhez ragaszkodik-egyesül, az egy szellem Vele” (1.Kor.6,17). Wow! Milyen csodálatos dolog itt élni a Földön úgy, hogy ezzel a valósággal élhetünk! De mi van a lelkünkkel? És mi van a testünkkel? A lelkünknek át kell mennie egy folyamaton, hogy megújuljon azért, hogy úgy működjön, ahogyan a Szent Szellem szeretné, hogy járjunk. Ez a folyamat a megszentelődés. És úgy gondolom, azért kell erről beszélnünk, mert a sátán ebbe bele akar rondítani. Szeretné ezt elferdíteni. Szeretné az ördög ellopni tőlünk; hogy ez a megszentelődési folyamat meghiúsuljon. Szeretné, hogy megakadjon a növekedés, a fejlődés a gyülekezetünkben, a családunkban: „Ne add tovább az áldást; hanem az átkot add tovább!” – az ördög ezt szeretné. Ezen dolgozik 24 órában. Nem sok esélye van, mert itt vagytok ti a hitetekkel, a reménységetekkel, Isten szeretetével, a hűségetekkel, de próbálkozik. Ezért is nagyon fontos, amikor meglepődsz saját magad negatív reakcióin, akkor vonulj el egy csendes sarokba, a szobádba, és beszélgess az Úrral.

Az év elején kérdeztem az Urat, hogy mi az, amit a gyülekezetünk felé üzen. Amit megértettem, csak annyi volt, hogy az Úr üzenete számunkra ebben az évben: „várok rátok, szeretnék veletek beszélgetni”. Én magam is szeretném ezt megélni, hiszen a mi titkunk nem más embereknél van, nem a főnöködnél, nem a pásztorodnál van, nem is a gyülekezetben. Az életed titka ott van a te szívedben. És az életed titka az, hogy te találkozhatsz az Örökkévalóval, és beszélgethetsz Vele, úgy, mint Mózes. Színről színre. Mint barát. Cseveghettek. Szüntelenül imádkozni azt jelenti, hogy bárhova mész, beszélgetsz Vele: „Mennyei Atyám, tetszik Neked ez a helyzet?” És akkor azt mondja, hogy „nem”, vagy nem mond semmit, de figyel rád. Amikor meg leülsz és van időd rá, akkor pedig mondja, mondja és mondja. Sőt, egy praktikus dolog, amikor elmész beszélgetni a Mennyei Atyával, mindig vigyél magaddal papírt és tollat! Mindig. Mert amikor ad kijelentést – és Ő szokott adni –, akkor azt mondod magadban: „Hú, ez mekkora kijelentés! Ezt soha nem felejtem el!” És képzeld, ki sem mész még a szobádból, elkezdesz valamit csinálni (például szól a feleséged, hogy kapcsold ki a mosógépet, és rakd be a mosott ruhát a szárítóba), és három perc múlva már nem is tudom, mit mondott az Úr. Nem a feleségem miatt, hanem azért, mert jön a sátán, és mit csinál a kijelentés-magokkal? Ki akarja lopni. Mindig dolgozik ezen. Mindig írjátok fel, mert abból van a ti életetek titka, amit Ő mond; amit neked mond! Persze sokszor embereken keresztül mondja a dolgokat, de mégis a legfontosabb az, amikor ott vagy, és te beszélgetsz az Atyával. És ez az a helyzet, amikor te gyógyulsz, amikor meggyógyulsz. Mert azt mondja a Biblia, hogy amikor színről színre szemléljük az Atya dicsőségét, akkor átváltozunk mi is dicsőségről az Ő dicsőségére a Szent Szellem által (2.Kor.3,18 „Mi pedig az Úr dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal tükrözzük, és az Úr Lelke dicsőségről dicsőségre ugyanarra a képre formál át minket”). 

A Szent Szellem azért jött, hogy dolgozzon rajtunk, Ő formál minket. A Mennyei Atya foglalkozik a lelkeddel; Ő nagyon szeretne foglalkozni a lelkeddel; a gondolataiddal is szeretne foglalkozni, és időnként szembesít azzal, hogy „a te gondolataid nem az Én gondolataim” (Ézsa.55,8). És ilyenkor azt mondja: „Gyere, megtanítalak téged máshogy gondolkodni! Engedd el a kezedből ezt a helyzetet! Ezt az embert kezdd el áldani!” „De annyi rosszat tett velem! Nekem igazam van!” – mondod. Igen, lehet, hogy igazad van, de mire mész a te igazaddal? Csak mérget iszol – méreggel kevert saját igazadat iszod, mert a saját igazadba a sátán belerakta a büszkeségedet, belerakta, hogy neked nyerned kell, te nem veszíthetsz, mert te a Király fia vagy stb. 

De tudjátok, hogy a Király Fia mit csinált? Aki Isten volt, aki Király volt, tudjátok, mit tett? A 22. Zsoltár erről is szól: A Királyok Királya megmutatta, meddig megy el a szeretetben. Tudjátok, a legnagyobb csoda az, amikor te szeretetben tudsz járni, és így tudsz gondolkodni? Amikor úgy tudsz látni bármilyen helyzetet, hogy félrerakod saját magadat, hogy neked miben van igazad vagy miben van veszteséged, hogyan kellene megtorolni; de mégis úgy döntesz, hogy mindezt félre rakod, és azt kérdezed: „Mennyei Atyám, mi a Te gondolatod?” És lehet, hogy megmutatja neked: „Figyelj, annak az embernek az életében – aki ennyire bánt most téged – megmutatom most, mi minden történt vele, és az életében mennyi sebet kapott, hogyan bántak vele.”

Volt egy drága testvérem a gyülekezetben évekkel ezelőtt, aki egyik alkalom után odajött hozzám, és azt mondta: „Csabi! Ilyen csapnivaló üzenetet életemben nem hallottam! Szedd össze magad, mert amit most itt csináltál, ez felháborító!” Én csak hebegtem-habogtam – nem mondtam semmit. „Köszönöm, hogy elmondtad, átgondolom… Rendes vagy, hogy ezt ilyen őszintén elmondtad.” Nem mertem válaszolni. Egy aranyos testvérnő, aki semmit nem tudott minderről, aznap este felhívott: „Csabi! Annyira megérintett ez a prédikáció! Olyan erős üzenet volt benne, és annyira köszönöm neked, hogy ezt elmondtad!” 

„Hú! Köszönöm, Uram!” – jött fel a szívemből. De nem ez az érdekes. A következő héten megtudtam, hogy annak a drága testvéremnek a feleségénél előtte való napokban állapították meg, hogy rákos. Az összes bánatát, frusztráltságát rám öntötte, én voltam ebben az a bábu, akit lehetett ütni. Elszégyelltem magam, mert erre nem is gondoltam, amikor odajött hozzám vasárnap. Azt gondoltam, hogy „na, most megmondom majd én is neki” – de az Úr nem engedte. 

Nehéz megtanulni, mit jelent szellemi embernek lenni! Nagyon nehéz megtanulni szeretni. Azért mondta az Úr Jézus, hogy azt tanítsuk, amit Ő megparancsolt. Ő pedig ezt parancsolta! Emlékeim szerint két fő parancsa volt. Ugye, jól emlékszem? „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből, és minden erődből!” (Mát.22,37). És ott van a nehezebbik parancsa: „Szeresd felebarátodat, mint önmagad!” (Mát.22,39). Azt parancsolta Jézus, hogy azt tanítsuk meg, hogyan kell szeretnünk az Atyát, és hogyan kell szeretnünk egymást! A gyülekezet erről szól. Ezért vagyunk itt együtt.

Adrian Plass azért írta, hogy „Nagyon jó keresztény lennék, ha nem lennének körülöttem a testvérek.” Mert akkor nagyon könnyű lenne kereszténynek lenni. De milyen jó, hogy az Úr családot adott körénk! Olyan jó, hogy a Mennyei Atya megtanít minket szeretni! És amikor egy ’ellenségeddel’ találkozol, aki ráadásul nem is gyülekezetbe tartozó, nem is családtag, hanem ’tényleg ellenséged’, akkor gondolj erre! Akkor is gondolj erre, mert meg kell tanulnunk szeretni. „Vajon mi történt azzal az emberrel? Mi miatt ilyen?”

Az életed mozgatórugójából lesz az életed gyümölcse. Azok a magok, amik benned vannak, azokból lesz a gyümölcs. 

Akkor most „mit cselekedjünk atyámfiai, férfiak és asszonyok?” Tehát akkor mit csináljunk? Egy pár gondolatot még befejezés előtt. Tehát a két dolgot külön kell választanunk: 

(1) Amikor a lelkünkről van szó, amikor a testi természet, az óember még élni akar. Valaki egyszer azt mondta, hogy ’amikor bemerítenek valakit, sokszor az óember az hamarabb kiér a medence partjáról, mint ahogy az ember kisétál a bemerítő medencéből’ (mert tudjuk, hogy hit által hal meg az óemberünk a bemerítkezés által). Ugyanakkor tudjuk, hogy a testi természetünk is nagyon akar élni, dominálni. Ezért a testi természetünket minden nap halálba kell adnunk. Tehát gyakran egy-egy probléma mögött, egy-egy rossz gyümölcs mögött a még halálba nem adott óember vagy a testi természetünk áll. És az óembert, a testi természetet nem lehet a Jézus nevében kiűzni. Csak egyetlen gyógymód van erre. Az óembert végérvényesen halálba kell adnunk, a testi természetet pedig minden nap meg kell feszítenünk – minden nap fel kell vegyük a keresztet. Csak a kereszt működik. A kereszt az nem nyaklánc, amit hordunk a nyakunkban, a kereszt az a kivégzőhely, ahol meg kell halni. Tehát erre csak ez a megoldás.

(2) A másik a démoni tevékenység, a gonosz szellemek tevékenysége: amikor próbál a sátán eltéríteni, megtéveszteni, valami olyat tenni, hogy ne gyümölcsözzünk. Azt mondja a 2.Korinthus 7,1 „Szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi vagy szellemi szennyeződéstől, minden tisztátalanságtól, és Isten félelmében vigyük végbe, tegyük teljessé a megszentelődésünket.”

„Minden testi vagy szellemi” – tehát minden a testi természetből, és minden szellemből fakadó szennyeződésről van itt szó. 

(3) Ezért fektessünk hangsúlyt a szellemi emberre, a szellem szerint való életre. Ebbe most nem fogunk belemenni, de tudnunk kell azt, hogy mit is jelent szellemi embernek lenni. 

A legfontosabb az identitásunk, hogy tudd, hogy ki vagy. Az ember kicsoda és miből áll? Test, lélek és szellem? Legtöbbször, amikor megkérdezitek, hogy mi az ember a keresztény teológia szerint, azt mondják, hogy „test-lélek-szellem”. Pedig pont fordítva van: az ember szellem, lélek és test. Egy szellemi lény, akinek van lelke és van teste, vagyis testben él. Mi sajnos legtöbbször a test oldaláról közelítjük meg a dolgokat, és a sátán ezt ki is használja. P. Tamás énekelte még a ’80-as évek végén, hogy a „világ egy testbazár”. Az számít, hogy mi látszik. Az egészség területén is, hogy milyen fitt legyél, hogyan nézz ki, jól nézzél ki stb. Pedig nem ez az elsődleges. Az ember az szellemi lény. Hogy mit jelent szellemi emberként élni? Talán leginkább azt, hogy a Szent Szellemmel folyamatosan kapcsolatban vagy. Az, hogy engedelmeskedsz a Szent Szellemnek. Azt jelenti, hogy a szellemed uralkodik a lelked és a tested felett.

Amikor Dávid beszélgetett magával – nagyon szeretem ezt a zsoltárokban. Vajon bolondság magunkkal beszélgetni? Nem. Abszolút nem –, azt mondta Dávid: „Én lelkem!” Megszólította a saját lelkét. Azért, mert a szellem megszólítja a lelket: „Figyelj én lelkem! Most nem ennek az ideje van. Most nem te fogsz uralkodni.” Azért is jó a böjt, mert ilyenkor a testnek azt mondjuk, hogy „Figyelj, testem! Eddig elég sokat akartál, most maradj háttérben.”

Múlt vasárnap, a böjt kezdete előtt tudjátok, hogy mit ettem? Azt az igazi, finom főtt csülköt. Azt a remegőset, azt a cupákosat… Katus olyan finomat csinálta, és nem akartam, hogy ki kelljen dobni; ’jön a böjt, hát ezt meg kell enni!’ A mérleg is azt mondta, meg a lelkiismeretem is, hogy a testem túl sokat akar. Durván sokat akar, sokat képzel magáról. És én nem engedhetem meg, hogy a test vezesse a gondolataimat, a cselekedeteimet és a beszédemet. Azt mondja Pál apostol (a Csia Lajos fordítás szerint): „egy jobbhorgost adok a testnek, hogy tudja, hol a helye”. Gyakorlatilag ezt jelenti szellemi embernek lenni.

(4) A következő a fókuszálás. Mire fókuszálsz? Valószínűleg azért is fontos ez számomra, mert nagyon szeretem a fotókat, nagyon képekben gondolkodok, nagyon szeretek fényképezni – ha van egy kis időm, akkor ez a hobbim –, és rájöttem arra a ’titokra’, hogy amire fordítom a fényképezőgépet és megnyomom a gombot, csodák csodája, képzeljétek, mi fog megjelenni a képen? Az, amire fókuszáltam, az lesz a képen. Amire az életeddel fókuszálsz, a gyümölcsök azt fogják mutatni, az jön elő, az lesz előhívva, nem más. Nem lesz más. Az leszel holnap, amire most fókuszálsz, akire most fókuszálsz. Ezért szeretné a sátán telenyomni ingerekkel, képekkel, minden féle negatív dologgal az életünket. 

Mit mond a Biblia az utolsó időkről? Az emberek ’mesék’ után fognak fordulni. Ha megnézel bármilyen tévécsatornát, a filmeknek egyre inkább ilyenekről szólnak. Az emberek már szinte egy virtuális világban élnek. „Láttad azt a filmet?” A gyerekek már nem tudnak különbséget tenni, hogy mi a valóság, mi az, ami az iskolában történik. Már féltjük a különböző helyzetektől a gyerekeket, mert már veszélyesek, mert simán lövöldöznek, karddal szurkálnak, folyik a vér, meg átmegy rajta autóval oda-vissza… Mivel a fantasy filmekben, az internetes játékokban ez van, és már nem érzékelik a különbséget, hogy amikor a való életben is ugyanazt megcsinálják, az nem jó! Mert nagyon sokan elkezdtek a ’mesékben’, a fantasy világban, egy másik ’valóságban’ élni, amit a sátán minden területen rá akar erőltetni az életünkre. Fókuszálás. Azt mondja Józsué: 

Józsué 1,8 „El ne távozzon e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodj arról éjjel és nappal, és vigyázz, hogy mindent úgy cselekedj, amint abban írva van, mert akkor leszel sikeres a te utaidon és akkor boldogulsz.”

Mi fog megvalósulni? Amire figyelsz. Azt mondja Józsuénak az Úr, hogy „az Én Beszédemre figyelj, rám figyelj!” Van egy kedvenc bibliaversem a Zsoltárok könyvében: 

Zsolt.32,8 „…szemeimmel tanácsollak téged”. 

Kihívás, hogy amikor az ember sétál és lépkedünk egymás után, ne botoljunk meg. Amikor jön velem Katus, még inkább kell figyeljek, mert ő bármikor és bármiben képes megbotlani. Általában nem nézi, hogy hol van, nekem kell erre előre figyelnem. Van úgy, hogy a Mennyei Atya azt szeretné, hogy most ne arra figyelj, mi van előtted; hol van gödör, hol van egy kiálló kődarab, hanem: „Most menj úgy végig ezen az úton, hogy csak Rám figyelsz! És csak az Én szemeimbe nézz! Én pedig az Én szemeimmel foglak tanácsolni téged.” Ha mindig a bűnre, a buktatókra figyelsz, előbb-utóbb nekimész. Valaki azt mondta, hogy biciklizésnél nem szabad a fát nézni. Sajnos mostani friss eset, hogy egy nagymama az unokájával meghalt az M0-n. Ha leáll egy kocsi a leállósávban az autópályán, azt mondják, hogy átlagosan 20 perc, amíg nem csapódik bele egy másik autó. Miért? Mert pályán haladó autóvezetők azt nézik, hogy ott áll egy autó, és a leállt autóra néznek, és amire néznek, előbb-utóbb oda is fognak tartani. Élet vagy halál kérdése az, hogy mire fókuszálsz. 

Rájöttem, nem kell a bűnre fókuszálnunk. Nem kell azt nézned, miben fogsz elesni. A másik ember életében sem kell azt nézni, hogy az ő életében milyen bűn van. Nem az én részem, hogy ezt megítéljem. Tudjátok, milyen nehéz azt megtanulni, hogy mit is jelent szellemi embernek lenni? Úgy kell élnünk, hogy közben nézzük a Szent Szellem által a Mennyei Atyánk tekintetét. Amikor az Ő szeméből látod, hogy „Csabi, most egy kicsit menj jobbra! Ebbe ne menj bele! Most mész erre a találkozóra, Én viszont azt mondom neked, hogy mondj majd ’nemet’. Nem kell, hogy az egész napodat elvegye. Találkoztok, megbeszélitek, majd mondd azt, hogy ’nem’!” És az egész életed az Úrnak egy olyan tanácsolása, vezetése lesz, amibe szeretne belehívni mindannyiunkat, hogy megtanuljuk, mit is jelent, amikor a Szent Szellem vezet. Nemcsak úgy általában, és nem csak abban, hogy mit mondjak majd a gyülekezetben, hanem konkrét helyzetekben tanácsolni akar, hogy mit mondjál, kinek mondjad és hogyan mondjad! Hogyan láss dolgokat már nem csak a te szemeiddel látva, hanem a Mennyei Atya szemeivel láss; hogy visszatükrözd az életeddel, ami az Ő szemében van. Ezt kell megtanulnunk. Ez jelenti azt, hogy elkezdünk szellemi gyümölcsöket teremni. Ez jelenti, hogy Isten tud cselekedni rajtad keresztül, mert már a Szellem gyümölcsei a te gyümölcseid.

Filippi 4,4-8 „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságaitokban és könyörgéseitekben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azokról gondolkodjatok!”

Ezekre fókuszáljatok! Egy kicsit álljunk meg itt. Úgy megütött ez, hogy „mindig örülni”? Talán a vidámságot gondoljuk ennek, de az öröm az szellemi dolog. Az öröm sokkal mélyebbről jön, mint a fizikai vagy lelki dolgok. Érhet téged bármekkora nehéz dolog fizikailag, az nem kell, hogy az örömödet elvegye. A sátán ezt szeretné, de ha tudod, hogy az örömöd honnan származik, akkor nem fogja tudni elvenni a sátán az örömödet; azt a derűt, ami a hited mögött van és a reménységet. Az öröm és a reménység között közvetlen a kapcsolat. Akinek van reménysége, az mindig fog örülni, az mindig derűs ember lesz, mert tudja, hogy jó fog következni; az tudja, hogy jó dolog van előtte, mert Isten jó dolgot ígért. Lehet, hogy vannak ijesztések, de azok mégsem ijesztik meg, azoktól nem veszíti el az örömét, nem veszíti el a reménységét, nem veszíti el a hitét. 

Nézzük meg ezzel kapcsolatban Isten Beszédét:

Péld.10,28 „Az igaznak reménysége öröm, az istentelenek várakozása pedig semmibe vész.”

Jeremiás 15,16 „Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat, a Te szavaid örömömre voltak nekem és szívemnek vígasságára, mert a Te nevedről neveztetem, óh Uram, Seregeknek Istene!”

„Amikor a Szavaidat hallattad, én élveztem azokat! A Te Szavaid örömömre voltak nekem.” Ha éppen borús vagy, és összecsapnak feletted a hullámok, lehetőleg ne beszélj senkivel! – Persze, ha kell, akkor beszélj. Egyébként nem ördögtől való dolog akár egy nyugtatót bevenni. Egy hívő pszichiátertől hallottam, aki azt mondta, ha az orvos, a pszichiáter írja fel, nincs gond egészen addig, amíg az egy mankó. Olyan mankó, amíg az a lelki seb be nem gyógyul. Akkor segít. Nyilván tudnunk kell, hogy mindennek megvan a határa, amit a sátán szeretne ’túltolni’. 

A sátánnal és a gonosz szellemekkel való foglalkozásnak is megvan ez a két veszélye. (a) Az egyik, hogy nem foglalkozunk vele. Elfelejtjük, és a lelki-pszichikai dolgok között elkezdünk vakarászni, hogy „na most neked, mi a bajod velem?”; „Drága feleségem, beszéljük csak ezt meg!” A sátán pedig röhög a markába, mivel egyébként egyikünket sem tudta megtámadni, így most ő akar ebben valamit csalni, hazudni, negatív gondolatokat belénk adni, vádolni. A másik veszély pedig, (b) amikor a sátánnal kellene foglalkoznunk – vagyis amikor ellene kellene állnunk az ördögnek, és ki kellene űznünk a gonosz szellemeket –, mi viszont sokszor olyankor csak lelkizünk. Vagy ha valaki elkezd nagyon csak a sátánnal foglalkozni, és ’belepörög’ a szellemi dolgokba, az olyan, mint a háromlábú szék, aminek a három lába a szellem, a lélek és a test. Ez a három együtt adja a stabilitást az életünknek. Mindhárom fontos, de bármelyik hiányzik, vagy túlnő ahhoz képest, amit Isten rendelt, el fog borulni. 

A Mennyei Atya, amikor Vele vagyunk, a szellemünket szeretné erősíteni, mert legtöbbünknél erre van szükség. Amikor szól, hallod a hangját, akkor jön a reménység, a reménységből pedig jön a hit, és jön az öröm. Mindig jön az öröm is! 

Nyugodtan bújj el, nem kell feltétlenül ide-oda szaladgálni, intézni a dolgokat. Kezdd a Mennyei Atyával! Ő azt mondja: „Én várok rád, itt vagyok, Én szólok hozzád”. Ha csak egy mondatot mond: „Legyen világosság!” – és még ha számodra teljes is a sötétség, össze is vagy zuhanva, belül sötétség van, de elkezdesz Vele beszélgetni: „Itt vagyok, Uram!”; és Ő csak annyit mond: „Legyen világosság!”; Tudjátok mi történik? Abban a pillanatban kinyílik minden. Elkezdesz mosolyogni, mert tudod, minden rendben van. „Az én Atyám szeret. Apukám itt van, Ő gondoskodik rólam, Ő tudja, mi van velem. Ő fog segíteni, fog vezetni.” Nem tudod úgy elszúrni az életedet, hogy amikor odafordulsz a Mennyei Atyához, Ő ne akarná azt, hogy visszagyere Hozzá. A sátán azt mondja, hogy te már annyira gonosz vagy, hogy ez már nem is történhet meg. A 22. Zsoltárban (is) megmutatta a Mennyei Atya, mennyire szeret téged. 

Rómaa.15,13 „A reménység Istene töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hitben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Szellem ereje által.”

1.) Az öröm és a reménység között egy közvetlen, direkt kapcsolat, összekapcsolódás van.

2.) Fókuszálj mindig mindenben Istenre! (Filippi 4,8 „Azokról gondolkozzatok, amik igazak, tisztességesek, igazságosak, tiszták, amik szeretetreméltók, jó hírűek, ha van valami erényes, és dicséretes dolog.” – Isten megmondja, miről beszélj, miről gondolkozz.

3.) Zsoltárok 32,8 „Bölccsé teszlek, és megtanítalak téged az útra, amelyen járj, és szemeimmel tanácsollak téged.” Megtanulni úgy járni a hit útján, hogy közben az Atya tekintetét nézzük, és nem magunk előtt a földet, hogy „jaj, most mibe ne lépjek bele?” Ez mindig bukó, ez mindig a leállósávban végződik, csattanással. Az Atya tekintetét keressük.

4.) Maradj elkötelezett a hálaadásban! Filippi 4,6 – Mindent hálaadásban élj. Ez kihívás neked is, kihívás nekem is. Bármilyen helyzetben vagy, a hírek bármit mondanak; bármilyen ijesztés történik, kezdj el fókuszálni arra, hogy mi az a jó, amit Isten elkészített abban a helyzetben! Keresem azt a jót, amit Isten abban készített el. Mert meg van írva: Róma.8,28 „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van.” – „Uram, nem tudom, hogyan lesz, de köszönöm, hogy ez valahogy mégis a javamat fogja szolgálni, és előre örülök, mert ez a reménységem.”

5.) Az elméd egy kert, tehát gondozd és őrizd! Amikor Isten megteremtette Ádámot és Évát, egy kertbe helyezte őket. És mit mondott nekik, mit csináljanak? Két dolgot kért tőlük, hogy műveljék és őrizzék a kertet. Mitől kellett őrizni? A gonosztól, aki aztán meg is jelent a kertben. A te kerted is lehet olyan, ahol a Mennyei Atya ígéretei ott vannak, de fontos, hogy ne csak műveld, hanem őrizd is! Az ellenségnek pedig nincs helye a te kertedben, nincs helye az ő gondolatainak sem! „Valóban azt mondta Isten, hogy egyetlen fáról se egyetek?” Még a kérdése is hazugság volt.

Sátánnak mondjunk nemet, mert ő bele akar kavarni a gyümölcstermésünkbe, kapcsolatainkba megtévesztéssel, vádlással és befeketítéssel. Mert a lényeg, hogy Isten hogyan látja azt a másik személyt. Rajta keresztül lássak, és ne a sátán megvezetése szerint. Azt mondja Isten, hogy 1.Korinthus 12,31 „Törekedjetek a hasznosabb kegyelmi ajándékokra, és mindezek felett megmutatom nektek a legkiválóbb utat, az isteni szeretet útját.” 

János 15,8 „Abban dicsőíttetik meg az Én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nekem tanítványaim.”

János 15,16-17 „Nem ti választottatok ki engem, hanem Én választottalak ki, és Én rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az Én nevemben, megadja nektek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást.

Nem csak Jézusra mondja az Atya, hogy „gyönyörködöm benned”, hanem rád is mondja. Azért, mert te is az Ő gyermeke vagy. Az Ő népe vagyunk. Az Úr Jézus már várja a Menyasszonyt. Ezért érdekes ez a történet, amiben ezekben a hetekben vagyunk, hogy hogyan áll össze az Eklézsia. Hogy találunk egymásra? Hogy kezdünk el másként gondolkodni egymásról? 

Tudjátok, mit mondott Saulnak Jézus a damaszkuszi úton? „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Pedig Saul a keresztényeket üldözte. Amikor ilyen identitásunk van, amikor tudjuk, hogy Jézus máshogy lát minket; akiről te gondolkozol, aki ott ül melletted, Jézus mennyire máshogyan gondolkodik róla! Tudjátok, ilyenkor meghalni magunknak és szellemi embernek lenni – ez az elhívásunk. Ezek a Szellem gyümölcsei. Isten ezt akarja előszólítani belőlünk, mert ennek van az ideje. Ő sok gyümölcsöt szeretne, és nemcsak sokat, hanem maradandót is. És a Mennyei Atya azért küldte el a Szent Szellemet, hogy ebben segítsen. Ő vezet minket, megadja az erőt, így tudsz nemet mondani a gonosznak, megadja az Ő erejét, így tudsz áldani, tudsz máshogyan gondolkodni, és le tudod győzni saját magadat. Az az igazi szellem szerint élő ember.

Imádkozzunk:

„Drága Mennyei Atyánk! Kérlek, jöjjön a szívünkbe a Te szereteted kijelentése és munkája, az a csoda, amikor mi elváltozunk, amikor megváltozunk. Amikor olyanná válunk, mint Te, Atyám. Köszönöm, hogy Te ideadtad a Te hatalmadat, dicsőségedet. Nem azért, hogy mi ebben dicsekedjünk vagy magunknak gondoljuk, hanem hogy ezzel éljünk itt a Földön. Mert Te embereknek teremtetted a Földet. Ezért lett Jézus Krisztus is ember. 

Mennyei Atyánk, most együtt megköszönjük, hogy jogunk van a sátánnak azt mondanunk, hogy „nem!” Köszönjük Úr Jézus Krisztus, hogy ezt a jogot Te adtad nekünk a kereszten, és mindez azért lehetséges, mert Te meghaltál értünk, és minden vádlásnak az oka fel lett a keresztfára szögezve. Köszönjük, Úr Jézus, hogy a Te kegyelmed és szereteted által igaz emberek lehetünk, új emberré lehettünk, „Tebenned újjá lett minden”. 

Köszönjük Úr Jézus Krisztus, hogy a Te nevedben most ellenállunk a sátánnak, hogy az életünkre jövő támadásai lepleződjenek le és legyenek sikertelenek! Úr Jézus, imádkozom most, hogy ami a gyülekezetben van sátáni próbálkozás, megtévesztés, hamisság, az is lepleződjön le, és távozzon messzire az én testvéreim közösségétől! Imádkozom, Uram, hogy a gyülekezetek között is, amit a sátán próbál kavarni, keverni, mint ’diabolosz’, össze akar zavarni, hamis üzeneteket átadni és vádolni; legyen minden ilyen beszéd erőtelen és sikertelen, mert meg van írva: „Minden beszédet kárhoztatunk, ami ellenünk van, és ez az Úr szolgáinak az öröksége” (Ézsa.54,17). Uram, köszönjük Neked, hogy ezek az ördögi munkák, beszédek mind sikertelenek lesznek – amiket akár egymásra, akár magunkra mondtunk. 

Mennyei Atyánk, bocsásd meg, ahogy gondolkodtunk vagy beszéltünk magunkról! Urunk, kérünk, hogy ezek a sátáni munkák legyenek semmissé, a Názáreti Jézus Krisztus nevében. 

Kedves Szent Szellem, hívunk Téged, mert akarunk szellemi gyümölcsöket teremni. Nem tudjuk felfogni teljesen, de olyanok akarunk lenni, mint a kisgyermek, aki tudja, ki az ő Édesapja, tudja, milyen csodálatos lehetőségei vannak, és ahogy növekszünk, szeretnénk ráébredni tudatosan mindarra, milyen csodálatos lehetőségeink vannak, mire is hívtál el minket, Atyánk, mi is a mi szolgálatunk. 

Urunk, előhívjuk azokat a szolgálatokat, gyümölcsöket, azokat az ajándékokat, amiket a Te Szent Szellemed által, mint magot, már belénk helyeztél. Kérünk Urunk, hogy váljanak láthatóvá a mi testünkben, a lelkünkben és a szellemünkben, az egész életünkben. 

Mennyei Atyánk, köszönjük Neked, hogy kérhetünk angyalokat, hogy vigyázzanak ránk, vegyenek körül minket ezekben az utolsó napokban, mert egy olyan szellemi háború van, amelyben csak a Szent Szellem által tudunk győztesek lenni. Köszönjük, hogy a Te angyalaid segítenek ebben nekünk. Urunk, kérjük, hogy a Te angyalaid avatkozzanak bele az életünkbe. Jöjjenek és akár fizikai, akár lelki szinten, vagy szellemi szinten is cselekedjenek. 

Olyan terepet szeretnénk adni számodra, Úr Jézus, hogy Te munkálkodhass rajtunk keresztül, hogy a Te hatalmad és dicsőséged, a Te Királyságod jöjjön, és továbbra is növekedjen győztesen a személyes életünkben, a családunkban, a gyülekezeteinkben, ebben az országban, ebben a nemzetben Atyánk, a Te dicsőségedre, az Úr Jézus Krisztus nevében.” Ámen!

DSGY, 2023. január 15.