2018. szeptember 19. (Fordította: Patkó Richárd)
Isten mindig szól a népéhez, de az ünneplés és emlékezés különleges időszakaiban a próféták és a prófétai emberek keresik az Ő Szavait, amelyek erre az új időszakra fókuszálnak minket. Ahogy belépünk a 2019-es római naptári évbe, és a zsidó naptár szerinti 5779-es évbe, kérjük az Isten céljaival kapcsolatos megértést és világosságot, hogy jól tudjuk magunkat pozícionálni ahhoz, hogy befogadjuk mindazt, és együttműködjünk mindennel, amit a Menny el kíván végezni.
Isten egy időszakra vonatkozó jelenvaló Szava gyakran összeköt előző üzeneteket régebbi időszakokból. A prófétai szavak olyanok, mint a közlekedési táblák, amelyek megerősítik az Ő útját és vezetését, ahogy megyünk előre. Lehet, hogy egy tábla azt mutatja, hogy maradjunk az eddigi úton, és azoknak a dolgoknak jelei, amelyekre számítsunk. Más üzenetek jelezhetnek kanyart vagy irányváltást, ami még mindig az előző út folytatása. Az előző néhány évben azt hallottam az Úrtól, hogy az ’isteni megfordulások’ időszakában vagyunk, az egyének és nemzetek számára is egy visszatérési időszakban vagyunk, és a próféta ajándékának időszakában vagyunk, hogy néhányat felsoroljak. Ezek a kijelentések összekötnek minket Isten szívével, tervével, és reformációs céljaival itt a Földön.
Ahogy imádkoztam, hallottam, ahogy az Úr mondja, hogy ebben az évben, ebben az időszakban megszüljük azt, amit hordoztunk, és hogy elviszi az Ő népét a túlélés földjéről az ébredés földjére! A prófétai mozgalom születésének 30. évében vagyunk, és itt az ideje, hogy lássuk a próféta jutalmát (Máté 10,40-41 „… Aki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi…”), ami az áttörés, csodák, bővölködés, növekedés, és az, ahogy a Menny harcol értünk.
Az ébredés meghatározása
Fontos tudni, hogy az ébredés meghatározása nem csak kiáradások egy sorozata, vagy evangelizációs találkozók. Az ébredés azt jelenti: visszatérni az életre, öntudatra, életerőre; erővel teli vagy virágzó állapot; szellemi ébredés; felgyorsulás. Helyreállítani, megújítani a reményt és a bizonyosságot; aktiválni vagy mozgásba hozni dolgokat. Működővé, hitelessé tenni újra; felgyorsítani vagy megújítani az elmét; helyreállni az anyagi hanyatlásból; újraéleszteni, újraaktiválni!
Az ébredés mindenkinek szól… az elveszettnek, a tékozlónak, a megtört szívűnek, annak, aki a kétségen és hitetlenség-szakaszon megy keresztül, annak, akinek kétségbeesetten szüksége van egy csodára, a forradalmároknak, a reformátoroknak. Kilépünk a túlélésből és belépünk az ébredésbe/újjászületésbe! Nézzük meg, hogy mit fog jelenteni ez az elkövetkezendő évben!
Befejezni egy ’kört’/szakaszt, és belépni az újba
Ennek az új időszaknak az egyik fontos aspektusa a római és a héber évszám utolsó számjegyében található, a kilencesben. A kilences egy kör lezárását jelenti, ahogy ezt az évtizedet egy előrenézéssel, és nem visszatekintéssel zárjuk le. Ahogy belenézünk a Biblia kijelentéseibe e szám használatának jelentőségével kapcsolatban, úgy hiszem, hogy van sok érdekes és erős kulcs-kijelentés számunkra, ami lehetővé teszi, hogy felnyissuk az elvárások, kijelentések és átalakulások hatásának hullámát a személyes életünk, az Eklézsia és a nemzetünk számára is.
A Bibliában azt találjuk, hogy a Szent Szellemnek kilenc ajándéka van (szorosabban véve). A Hegyi Beszéd kilenc gyümölcsöt sorol fel, és kilenc boldogmondást ír le, amelyeket Jézus mondott, hogy a szíveinket és gondolatainkat összhangba hozzuk az Ő szívével egymás felé és a Föld felé is. Pál azt mondta: „az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben állt, hanem szellemnek és erőnek megmutatásában: Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Istennek erején nyugodjon.” (1.Korintus 2,4-5).
Ez egy olyan időszak, amikor folyamatosan meg kell telnünk Szent Szellemmel, hogy teljesen elvégezzük Isten tervét és célját. Meg kell növelnünk a Szellem általi imákat és a szellemi ajándékok aktiválását, hogy megtapasztaljuk a teljességét. Meg kell engednünk a Szent Szellem gyümölcseinek a fejlődését a megfelelő, Krisztushoz illő hozzáállásokkal, melyek az igazságosság mintái, és felszabadítanak minket a bekorlátozottságok alól. Emlékezzünk, hogy az ajándékokat kapjuk, de a gyümölcsöket nekünk kell megteremni és növesztenünk.
Fontos lesz, hogy az Efézus 1,17-18 működjön az életünkben, ahogy Isten felszabadítja a bölcsesség és kijelentés szellemét bennünk új szinteken és új követelményekkel a működésre: Efez.1,17-18 „A mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőség Atyja adjon nektek bölcsességnek és kijelentésnek Szellemét az Ő megismerésében. (18) És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között.” Amikor Szent Szellem új módokon fedi fel Magát, akkor felszabadulunk a bűn alól, a felülkerekedő szokásmintáktól, és a bekorlátozó gondolkodásmódoktól, amelyek a túlélésben tartottak eddig minket. Szent Szellem kihoz minket a túlélésből és az újjászületésbe vezet be minket!
Az áttörés megszülésének időszaka
Úgy, ahogy az asszony a kilencedik hónapban szül, ugyanúgy az Eklézsia is elkezdi megszülni az áttöréseket, amelyeket hordoztunk, és ezáltal felszabadul a gyümölcsözés, áldás, öröm, beteljesülés és az aratás ideje. A héber ábécé kilencedik betűje a Tet. Nyelvészek azt mondják, hogy ez az állapotos nő képével van összefüggésben (bár én nem mindig látom ezt a hasonlóságot). Az állapotos nőre azt mondjuk, hogy ’várandós’. Hallom Szent Szellem kihívását, ahogy kérdezi tőlünk: ’Mi az, amit vártok?’. Túl kell lépnünk múltbeli csalódásokon és félelmeken a meddőség múltbeli időszakai, vagy a szellemi halvaszületések miatt, és fel kell gerjesztenünk az elvárásaink újjászületését Isten előtt, annak érdekében, hogy meglássuk, a hitünk létrehozza az áttörést, amelyet hordoztunk.
Ahogy egy asszony a kilencedik hónap végére ér, a kényelmetlenségérzés a kihordásig folyamatosan növekszik. Időnként szörnyen érzi magát érzelmek, álmatlan éjszakák és nyomások miatt… de öröm van a szemei előtt. Ez az öröm kegyelmet fog adni, hogy a kihívások idejét átvészeld, mert tudod, hogy amikor nyomni kell… az életed örökre megváltozik!
Az Ézsaiás 37,3-ban Ezékiás azt mondja: „mert szülésig jutottak a fiak, és erő nincs a szüléshez!”. Ezt a próféciát Ezékiás király kapta, egy igazságos király, aki reformátor volt, aki visszavezette Júdát Istenhez, és helyreállította az imádás helyét a templomban. Hűséges volt az Úrhoz, viszont a városa (Jeruzsálem) ostrom alá került Szennakhérib, Asszíria gonosz királya által, és bizonyos pusztulás jött volna rá, ha Isten nem avatkozik közbe.
A Rabsaké-megbízás
Volt egy álmom, ahol egy szellemi megbízás lett kiküldve egy Isten szíve szerinti vezető ellen. Az ellenség neve Rabsaké volt és azért jött, hogy mérget rakjon a vezető hátára, és aztán vegyen egy botot és azzal üthesse a hátát, ami által a méreg beivódjon és a vezető összetörjön. (A hát az ember erejének helyét jelképezi. Az Ézsaiás 22 beszél a teherről a látás völgyében. Jézust a hátán ütötték, hogy mi megkaphassuk a gyógyulásunkat. De az ellenség le akarta őt verni, méreggel megfertőzni, ellopni a gyógyulást és megsemmisíteni). De az álmomban mielőtt Rabsaké el tudta volna végezni a megsemmisítő küldetését, riasztottuk a hatóságokat, akik elfogták. Kivezettek minket, és botokat raktak a kezünkbe, hogy az ő hátát verjük!
Mi köze van ennek a történetnek Jeruzsálem ostromához? Az derül ki, hogy Rabsaké a gonosz király Szennakhérib követe volt, az ő szócsöve volt, aki azért lett elküldve, hogy elbátortalanítsa Ezékiást és a hadseregét, hogy elérje, hogy feladják, letegyék a fegyvert és átadják a várost. Megpróbálta meggyőzni Ezékiást és a vezetőket arról, hogy Isten elhagyta őket és nem fogja megmenteni őket.
A neve azt jelenti, hogy „főherceg”, és ez egy démoni megbízás is lehet a mai valódi reformátorok és vezetők ellen. Rabsaké megtöltötte a légkört vádlásokkal Isten személye ellen, a vezetők személye/identitása ellen és a helyzetük lehetetlenségéről. Értsük meg, hogy mérget akart terjeszteni, és be akart jutni a fejükbe, hogy levertek legyenek és feladják magukat és legyőzhesse őket. Ne hagyd, hogy az ellenség a fejedbe jusson! Arról akar meggyőzni, hogy az igazságos és reformáló cselekedeteid nem értek semmit, csak hiábavalók voltak, és hogy a végén Isten el fog hagyni és nem hallgatja meg az imáidat.
Lehetséges reformációval állapotosnak lenni, és nem előhozni azt? Lehetséges, hogy terhes vagy a csodát tartalmazó imaválasszal, de abortusz lesz, vagy halva születik, mert feladod?
Ezékiás ahelyett, hogy hagyta volna, hogy Rabsaké és a mérgező szavai elrabolja tőlük a földjüket, odaadta magát, hogy az Urat keresse, és imádkozzon. Ezekkel a hittel teli szavakkal bátorította a népét a kétségbeesett időszak közepén: „Erősek legyetek és bátrak, semmit se féljetek, meg se rettenjetek az asszíriai királytól és a vele való sokaságtól, mert velünk többen vannak, mint ő vele. Ő vele testi erő van, velünk pedig az Úr, a mi Istenünk, hogy megsegítsen minket és értünk hadakozzon. És megbátorodott a nép ezt hallva Ezékiástól, a Júda királyától.” (2.Krónika 32,7-8)
Ézsaiás prófétáért is küldött, hogy kapjon Istentől üzenetet. Ézsaiás jött és azt mondta Ezékiásnak, hogy az Úr meghallotta az imáit, és meg fogja védeni a várost! Ezután felszabadította az áttörés prófétai szavát, azt, ami lehetetlennek tűnt. Azon az éjszakán Isten elküldött egy angyalt, aki kiirtott 185.000 asszíriait, és Rabsaké és Szennakhérib mindketten visszatértek a nemzetükbe, és a saját embereik ölték meg őket. Isten harcolt Júdáért!
Az ima és a prófétai szó elmozdította a csatát és mennyei közbeavatkozást hozott! A próféta jutalma abban nyilvánult meg, ahogy Isten mozgósította az angyali seregeket, és felülkerekedett az ellenségen. Erről a helyzetről prófétált Ézsaiás az Ézsaiás 54,17-ben: „Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, amely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely Tőlem van, így szól az Úr.”
Ha emlékeztek az álmom végére, a büntetés botját az ellenség hátán használták. Ézsaiás erről is prófétált, ami része Isten harci stratégiájának most számunkra, hogy kitörjünk az ostrom túlélő állapotából az új napra, új időszakra való újjászületésbe. Az Úr hangja összetöri az asszíriait / az ellenségedet. Az Ő botjával fogja legyőzni. Minden ütés, ami az ellenség hátán csattan az Úr a büntetésének botjával, a csörgődobok és hárfák zenéje lesz, ahogy csatázik vele, és veri vesszővel (Ézsaiás 30,31 „Mert az Úrnak Szavától megretten Asszíria, veri azt akkor vesszővel”)! Az Úr hangja, az Úr Szava és a mi dicsőítésünk fegyverek!
- Ha túlélő módban vagy… térj meg, változtasd meg gondolkodásmódodat, imádkozz és prófétálj!
- Ha ostrom alatt érzed magad… térj meg, változtasd meg gondolkodásmódodat, imádkozz és prófétálj!
- Ha egy csodára van szükséged, ami lehetetlennek tűnik… térj meg, változtasd meg gondolkodásmódodat, imádkozz és prófétálj!
- Ha reformációt és ébredést hordozol… szabadítsd fel Isten hangját és összetöri az ellenségedet, hogy meg tudd szülni! Isten fog érted harcolni!
Az ima kilencedik órája
A Bibliában a zsidó nap kilencedik órája délután 3 óra volt (napfelkelte után a kilencedik). Az ima és esti áldozat ideje volt, olyan időszak, amikor a földi imák mennyei választ kaptak.
Ebben az évben az Úr kiviszi az Eklézsiát a túlélési imákból az ébredési imákba. Van egy növekvő izgatottság azzal kapcsolatban, amit Isten végez a Földön, ami által az imáink kevésbé lesznek saját magunkra fókuszáltak (túlélésre fókuszáltak), és inkább a Királyságra fókuszáltak. Felismerjük, hogy az ima az a bába, amely csodák születését okozza! Olyan csodák lesznek a személyes szükségeink betöltésére, hogy előre tudunk nyomulni hitben, hogy Isten reformációs céljait imádkozzuk, hogy megnyilvánuljanak a kultúrában és nemzeti szintű átváltozásokban.
Az 1.Királyok 18,36-39-ben Illés a Kármel-hegyen volt a Baál hamis prófétáival szembeni harcban. Ahogyan azok vagdosták magukat és üres kéréseket szajkóztak hamis isteneik felé, Illés egy oltárt készített elő, amin áldozat volt. Szárazság ideje volt, Illés mégis értékes vízzel öntözte meg az áldozatát, azt jelezve, hogy teljes mértékben a Mennytől függött, hogy megválaszolja az imáit. A kilencedik órában, az esti áldozat idején Isten válaszolt a Mennyből és tüzet küldött, hogy feleméssze az áldozatot és eltüntesse a vizet.
Az embereket lenyűgözte ez a természetfölötti történés, és azonnal arcra estek és visszafordították a szívüket Istenhez. Ez a kilencedik órában történő a mennyei jel felszabadította Illést arra, hogy lemészárolja a hamis prófétákat és megtörte a szárazság átkát azon a földön. A szárazság túlélési állapotából az Isten felé való hit újjászületési állapotába kerültek, ami aktiválta a prófétainak, Illés prófétai felszabadítását, és kimondta az 1.Királyok 18,41-ben: „nagy esőnek zúgása hallatszik”.
Ebben az időszakban, ahogy Isten népe imádkozik, Isten válaszként a Szent Szellem tüzét küldi, ami leleplezi és ellene megy a mai „hamis prófétáknak”… hamis vallások és filozófiák, hamis jósok a médiában, és hamis reformációs mozgalmak a kultúrában, amelyek félremagyarázzák az igazságot. Itt az ideje, hogy megtörjön a szellemi szárazság, és felszabaduljon az ébredés!
Az Ezsdrás 9. és 10. fejezetében azt látjuk, hogy Ezsdrás a nemzeti újjászületés imáit imádkozta az esti áldozat idejében (a kilencedik órában). Ennek a közbenjárásnak az eredményeként a nemzet visszatért atyáik Istenéhez, és megtértek abból a bűneikből, hogy pogány feleségeket vettek maguknak, ami által elvesztették a szent népként való elválasztottságukat. Isten hallotta az imáikat, a megtérésüket és helyreállította, az Ő szívéhez fordította őket. Az Eklézsia egyre inkább Királyságos befolyásolókból fog állni a kultúráinkban, ugyanakkor bennük lesz a szentség elválasztottsága is, ami ellenkultúraként is különválasztja őket. Csak sóként és fényként tudjuk kiűzni a sötétséget.
A Dániel 9-ben Dániel is ébredési imákat mondott el, ahogy a nemzetért közbenjárt, megvallotta a bűneiket és az Istentől való eltávolodásukat, mert észrevette, hogy itt az ideje, hogy a 70 év babiloni fogságnak vége legyen. A megtérés, helyreállás és reformáció ideje volt azon a földön. A kilencedik órában Gábriel angyal jelent meg és adott Dánielnek megértést és útmutatást.
Az angyali találkozások időszakába érkezünk, amikor nem csak vigasztal vagy inspirál az angyali jelenlét, hanem megerősít világossággal és belátással az elkövetkezendő napokra. Az angyal instrukciója megengedte Dánielnek, hogy vezesse Isten népét egy nemzeti változásban egy váltásban; Hogy a fogság túlélési állapotából Isten népeként egy látással a megígért örökség visszavételére, egy ébredésbe vezesse Isten népét.
Az újszövetségben sok erőteljes példát látunk arra, hogy a Menny megmozdult a kilencedik órában történő imára. Az Ap.Csel.3,1-ben Péter és János a szép kapunál voltak, azaz a megfelelő helyen egy kedvező, megfelelő időben, a kilencedik órában, az ima órájában, amikor egy alamizsnát kéregető lebénult emberrel találkoztak. Túlélő állapotban élt… kéregetett csak a túlélése érdekében. Győzelem, áttörés nélkül élt, nem tudott előrejutni, nem volt öröme, nem volt olyan jövőképe, ami a mindennapi túlélési állapottól eltért volna. Ahelyett, hogy Péter és János földi gazdagságot adtak volna neki, hogy egy ideiglenes szükséget töltsenek be, ami által túlélési állapotban maradt volna, Péter és János azt a szükségét töltötte be, amit a pénz nem tudott megvenni, és felszabadították számára a gyógyulást.
Mint lebénult embernek a túlélési állapota, egyből átváltozott egy olyan emberré, aki ébredést hordozott, ahogy a lábára ugrott és dicsőíttette Istent, ezzel megmutatva Isten valóságát mindenkinek, aki ismerte őt. Az életére vonatkozó látása újjáéledt! Az öröme újjáéledt! A hite Istenben újjáéledt! Hiszem, hogy ez nem csak az egyéneknek szóló csodákról egy kép, hanem ez Isten életadó erejének, életerőt felszabadító erejének, helyreállító erejének képe, minden területre, ahol az Eklézsia lebénult, működésképtelen vagy korlátozott volt reménységben vagy a jövővel kapcsolatos látásban. Isten ereje azt cselekszi, hogy egy passzív, alkalmatlan, gyenge és korlátozott Eklézsia kitörjön megújult reménységgel és bizonyossággal, ami ’isteni visszafordításokat’ aktivál minden körülmény között.
Az Ap.csel.10-ben látjuk a római százados, Kornéliusz történetét, aki megváltásért kiált az Úrhoz. Egy elkötelezett ember volt, aki félte Istent és nagyvonalúan adakozott a szegényeknek. Ismét, a kilencedik órában (a zsidók imaórájában, annak ellenére, hogy ő pogány volt) Kornéliuszt egy angyal látogatta meg, és azt mondta, hogy az imái és az adakozása megnyitottak egy ajtót a szellemvilágban, ami magára vonta Isten figyelmét. Az angyal ezután útmutatást adott neki, hogy küldjön el Péterért, aki el fogja neki mondani a megváltás útját. Ennek eredménye lett, hogy a Királyság evangéliumát először prédikálták pogánynak, és egész háznépe megmenekült, betöltekezett Szent Szellemmel és bemerítkezett vízbe. Az a természetfölötti kegyelem nem csak Kornéliusz megmenekülésére volt elég, hanem az egész háznépéére is.
Meg kell újítanunk a tékozlókért való imáinkat és a régebben még hívő családtagokért, hogy Krisztushoz visszajöjjenek. Viszont azt is meg kell értenünk, hogy ez az egész történet egy új kezdődő időszakról is beszél, amikor nemzetek térnek az Úrhoz. Ez a találkozás nyitotta meg a pogány világot az evangéliumra. Készüljünk fel, hogy az Úr meglátogat hitetleneket álmokban, látásokban és angyali találkozásokban, amelyek letörik a falakat, amelyek eddig kint tartották őket a Királyságból. Készüljetek az aratásra! Készüljetek az ébredésre!
Az egyik legerőteljesebb kilencedik-órás történet, amikor az emberek közbenjárása által a Menny összeért a Földdel, amikor Jézust keresztre feszítették. Mivel a harmadik órában feszítették keresztre (körülbelül reggel 9-kor), de a kilencedik órában kiáltotta: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mát.27,46), ezután azt mondta: „Elvégeztetett” (Ján.19,30), és meghalt. Ez a kinyilvánítás, ez a kifejezés, hogy „elvégeztetett” pontosan az, amit a pap mond az esti áldozat idejében az emberek bűneiért való áldozati bárány vérének kifolyatása után.
Jézus lett a mi közbenjárónkká és a tökéletes áldozat az emberiség minden bűnéért. Ez ugyanaz az óra volt, amikor a kárpit a templomban fentről lefelé kettéhasadt, a föld rengett és a holtak feltámadtak és megjelentek a városokban. Mindez a kilencedik órában történt.
Isten azt mondja, hogy az elválasztás kárpitja (a szégyen, félelem, alkalmatlanság, az erőtlenség, stb.) amit sokan éreztek, ami kint tartott embereket az Ő szent jelenlétéből, leszakadt. A Mennytől elválasztó kárpit szét van tépve, és új hozzáférés jön létre a jóság, erő, kijelentés és bölcsesség számára, ami az Ő kegyelmi királyi székének trónterméből jön.
Minden, ami megrázható, megrázkódik. De a rázkódás által ébredés jön, a feltámadt élet jön, és a száraz csontok életre kelése, ami által a világ azt mondja majd: „Valóban Jézus Isten Fia!”
A kilencedik órába léptünk.
Lépjünk át a túlélő módból az ébredési módba! Növeljük meg az elvárásainkat és emeljük fel az imafókuszunkat, hogy megszüljük a látást, amit Isten adott. Verjük ki Rabsaké hazugságait a fejünkből. Szabadítsuk fel az Úr hangját, hogy szétverjük az ellenséget. Nyomuljunk előre imában és a Szent Szellem erejében, hogy lássunk egy nemzetet egy nap alatt megszületni. Vegyük át a próféta jutalmát. Isten fog harcolni értünk!
Hozzászólás írása